Szövegírót vagy korrektort keresel? Megtaláltad! Korrektúra Dinó vagy dínó? Tévedhet-e a helyesírási szabályzat?

Dinó vagy dínó? Tévedhet-e a helyesírási szabályzat?

Édes Anyanyelvünk 2023. áprilisi szám

A cikk az Édes Anyanyelvünk 2023. áprilisi [XLV. évf. 2.] számában jelent meg. Reflektált rá Ludányi Zsófia A helyesírási problémák kezelési stratégiái a nyelvi tanácsadásban c. tanulmányában (In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, XVI. évfolyam, 2. szám, pp. 29–46., 2023), illetve itt reagált rá Horváth László nyelvész.

A folytatás – A magyar helyesírás szabályai lektorának és szerkesztőjének állásfoglalásával együtt – itt olvasható.

 

Vannak olyan kérdések, amelyekre mindenki tudni véli a választ. A helyesírás is ilyen: ha eleget tanultuk, gyakoroltuk, követjük a változásokat, magabiztosan írunk. Előfordulhat persze, hogy egyes szavak, kifejezések írásmódját nem tudjuk fejből, ilyenkor jó esetben előveszünk egy helyesírási szójegyzéket, esetleg utánanézünk megbízható vagy kevésbé megbízható forrásból az interneten. De mi van akkor, ha két, aktuálisnak tekinthető kiadvány nem teljesen egyforma?

Dinó vagy dínó? A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának két lenyomata

A dinoszaurusz rövidítése A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában, a 2015-ös (fent) és a 2019-es (lent) nyomásban

Ezzel a jelenséggel akkor találkoztam legutóbb, amikor a helyesírási kérdésekkel foglalkozó Facebook-oldalamra posztoltam a dinó kifejezést. Pár perccel később az egyik megrendelőmtől kaptam egy „dínó!” tárgyú e-mailt, amelyben egy mondat („Ez változott nem olyan régen.”) és egy kép szerepelt A magyar helyesírás szabályai (AkH.) 12. kiadásából, az első lenyomatból, amelyben valóban dínó olvasható, hosszú í-vel. Válaszként elküldtem én is a saját verziómat: a 2019-es utánnyomásból fotóztam ugyanezt a részt, ebben az esetben dinóként. Ezt követően megkérdeztem néhány korrektorkollégát. Aki szintén a 2015-ös, első példányok egyikét birtokolta, ugyanúgy a hosszú í-s változatot használta, ezáltal a vele együttműködő könyvkiadók is természetesnek vették a változás tényét – 2015-ig, az AkH. 12. kiadásának megjelenéséig ugyanis a dinoszaurusz rövid alakja a dinó volt. Vagy még most is az?

Kérdésemmel a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársához, Ludányi Zsófiához fordultam, aki megerősítette, hogy valóban különbség van a helyesírási szabályzat két lenyomata között. A kérdéses szó a 12. kiadás első, 2015-ös lenyomatában még hosszú í-vel szerepelt: tévedésből. Az AkH. készítői ezután jelezték az ellentmondást a kiadónak, és a szó a 2017-es Magyar helyesírási szótárba már rövid i-vel került be, továbbá a 2019-ben újra kiadott AkH. szótári részében is javították a kifejezést, amely ebben a formában, tehát dinóként található meg benne. Vagyis a dinó a normatív alak.

Mivel a helyesírással kapcsolatos kiadványokat tévedhetetlennek feltételezzük, nem csoda, hogy a 12. kiadás első tulajdonosai változásként kezelték a dínó írásmódot. Egy 2015-ös Édes Anyanyelvünk-lapszámban is megjelent a kifejezés mint újdonság a kiejtés szerint írt szavak köréből (Zimányi Árpád: Idegen szavaink írásmódja az új szabályzatban), ráadásul ezt a szöveget veszi forrásként az NPK 10. osztályos diákoknak szóló honlapja is. Vélhetően e kiadás miatt választották a hosszú í-s írásmódot az utóbbi hónapokban futó Tesco- és Penny-reklámok is, amelyekben plüssdinoszauruszokat hirdettek, a szabálytalan, hosszú í-s forma elterjedésére még jobban ráerősítve.

Fontos, hogy ha eltérést észlelünk a helyesírási szabályzatokban, akkor a frissebb akadémiai kiadást tekintsük irányadónak. A dinóhoz hasonlóan problémás a Vietnám/Vietnam írásmódja is: a 2015-ös AkH. szótári részében Vietnam szerepel, míg a 2017-es Magyar helyesírási szótárban Vietnám, ékezettel. A kodifikált írásmód az utóbbi, bár a Vietnam esetén nem sajtóhibáról beszélhetünk, mivel tudomásom szerint a szabályzat megjelenése után döntöttek a változtatásról. Tóth Etelka a Magyar Nyelvőrben megjelent, Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága 2016. évi tevékenysége című írásban a következőképpen fogalmaz: „A megjelent szabályzathoz, illetve szótári anyagához érkezett észrevételek alapján a munkabizottság a következőképpen foglalt állást:

– A Földrajzinév-bizottság határozata értelmében a Vietnam módosítandó Vietnám alakra (564. oldal). Ezt a módosítást A megváltozott helyesírású szavak jegyzékében is szerepeltetni kell.

– Cserélendő, illetve törlendő a Műpa (131. és 417. oldal) az intézmény képviselőjének írásos bejelentése miatt.”

A cikk következő oldalán található egy összefoglaló táblázat a 12. kiadás további módosításairól, ebben a fenti két példán kívül említik a nagy mértékű (módosítás után: nagymértékű) és útbaigazító (módosítás után: útba igazító) kifejezéseket, elütéseket (követezik helyett következik, ssz-el helyett ssz-szel, Csiliköz helyett Csilizköz, A Magyar helyesírás szabályai helyett A magyar helyesírás szabályai), valamint közök (spácium) hagyását a matematikai műveleteknél és a kettőspontokkal jelölt sporteredményeknél (ld. az AkH. 124., 107. és 603. oldalait).

Természetesen nem a 12. kiadásban vettek észre először hibákat. Talán az idősebbek emlékeznek a vajas kenyér és a zsíroskenyér kettősségére: az 1954-es, 10. AkH-kiadás első lenyomatában tévedésből egybeírták a zsíros kenyeret, amit aztán a második lenyomatban már javítottak. Azonban addig ezt a kettőséget érdekes feltételezéssel próbálták magyarázni a nyelvhasználók, amiről így írt Ludányi Zsófia a Mi változott 1954-ben? című cikkében: „Maga a szótár is elismeri, hogy maradtak benne egyenetlenségek, például az érvénybelépés egybeírva szerepel, míg a munkába lépés külön (az utóbbi a szabályszerű írásmód), s ugyanígy: zsíroskenyér egybe, de a vajas kenyér külön. Ez a nyilvánvaló sajtóhiba (amelyet az 1954-es kiadás 2. lenyomatában javítottak, egységesen mindkettőt különírták) szülte azt a sokáig továbbélő tévhitet, hogy az eltérő írásmódnak oka van: a zsír és a kenyér gyakran fordul elő egymás mellett, mivel a szegény ember gyakran fogyasztotta, s ez már elég ok az egybeírásra, míg a vajas kenyér igazi csemege, a gazdagok eledele, e két alkotóelem ritkán fordul elő együtt, s ezért különírandó. Ez a magyarázat azonban nem több, mint helyesírási legenda.”

És ha már legenda, érdemes megemlíteni Büky László cikkét, amelyben a szerző a zsíroskenyér-tévedés ellenpontjaként hozza fel a vizeszsömle, vajaskifli kifejezéseket – ezek ugyanis péksüteményfajtaként egybeírandók. „Az egybeírás sem önkényes döntés következménye: jelzi a szokásostól való eltérést” – fogalmaz Büky a Bolond bolsevikben, amely nem elsősorban erről a kérdésről, hanem a címben szereplő szavak sorrendjének a problematikájáról emlékezett meg, mivel „mindig vannak olyanok, akik a jelenségekben saját kizárólagos véleményük elleni támadást látnak”. A szerző elmondja, hogy a szabályzat még a kommunista diktatúra idején született, a szójegyzék összeállításában részt vevő egyik nyelvész pedig észrevette, hogy a bolond és a bolsevik szavak közvetlenül egymás alatt kaptak helyet – ezért annak érdekében, hogy elkerüljék az olvasói interpretáció okozta lehetséges következményeket, addig keresgéltek a régi szótárakban, amíg nem találtak egy, a két szó közé illeszthető kifejezést: ez lett a széleslevelű békakorsót (Sium latifolium) takaró bolonyik elnevezés. Sajnos ezt a kifejezést nem találtam meg az eddig megtekintett lenyomatokban, ellenben az értelmező kéziszótárban és az etimológiai szótárban – amelyekről Büky is említést tesz – igen. Mindenesetre A magyar helyesírás szabályaiban ma is egymás alatt olvashatók a bolondság és a bolsevik szavak.

 

Felhasznált irodalom

Büky László 2010: Bolond bolsevik. Magyar Nemzet. 2010. augusztus 21. 38.

Ludányi Zsófia 2015: Mi változott 1954-ben? Helyes blog. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/mi-valtozott-1954-ben

Ludányi Zsófia 2014: Zsíros vs. vajas. Helyes blog. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/zsiros-vs-vajas

Tóth Etelka 2018: Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága 2016. évi tevékenysége. Magyar Nyelvőr. 142 (1): 117–124.

Zimányi Árpád 2015: Idegen szavaink írásmódja az új szabályzatban. Édes Anyanyelvünk. XXXVII. évf. 5. szám: 3.

Az idegen szavak és nevek helyesírása. Magyar nyelv 10. (NAT2020): III. Helyesírásunk.https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_10_nat2020/lecke_03_028

Kótis Nikoletta

korrektor (Index), szövegíró (PEOPLE TEAM Alapítvány)

 

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kapcsolódó cikkek