A következő cikk az Édes Anyanyelvünk 2023. szeptemberi számának 18–20. oldalán jelent meg.
Nemcsak vagy nem csak?
Korrektorként gyakran javítom a nemcsak – nem csak egybe- és különírását, pedig be kell ismernem, nem tudok mindent. Nem állítom magamról, hogy biztos vagyok abban, hogy mindig szabályos megoldást javaslok, és az idő előrehaladtával sem csökkennek a kétségeim, hogy jól gondolom-e. Mondják a magyar nyelvről, hogy nehéz, és bizony a nem csak írásmódja is egyike a homályos pontoknak, amelyek még a nálam tapasztaltabb korrektorokat, olvasószerkesztőket és szerkesztőket is elbizonytalanítják. Mi, szövegekkel foglalkozók kialakítjuk a szokásrendszerünket a szakmai kiadványokban és nyelvi tanácsokban olvasottak alapján, aztán találkozunk egy olyan, a korábbi elképzeléseinknek ellentmondó véleménnyel vagy kérdéseket felvető részlettel, amely kétségeket ébreszt bennünk, és újratervezünk, ha szükséges. A nem egyértelmű vagy hiányos információk alapján elkerülhetetlen a tévedés (amellett, hogy emberek vagyunk, tehát nem tévedhetetlenek), és bizony a nyelvészek iránymutatása sem mindig egységes. Lássuk, hogy mit mond a szakirodalom, mikor kell a nemcsak vagy a nem csak formát használni!
A Nyelvművelő kéziszótár 1996-os kiadása[1] így fogalmaz: „Az egybeírt alak vmely ellentétes ksz.-párnak az első tagja: nemcsak …, hanem (is) v. nemcsak, de … (is). Az utóbbi, a hanem helyén a de ksz.-t tartalmazó vált. élesebb, meglepőbb ellentétet fejez ki. Ha a nemcsak ksz.-t két szóba írjuk, a csak elem erős hangsúlyt kap: nem csak ígérte, (hanem) meg is tette. Ez a megoldás nem tekinthető ugyan helyesírási hibának, de csak indokolt esetben alkalmazzuk!” A szerkesztők azt is megjegyzik, hogy amennyiben nem kötőszóként használjuk, a nem csak-ot mindig különírjuk, ahogyan a ne csak tiltó formát is, vagyis: „Elmégy? – Nem, csak kinézek.”, „ne csak mondd, (hanem) csináld is!”. Itt látszik, hogy ha kötőszópárról van szó, a nemcsak egybeírandó, míg hanem vagy de nélkül a különírt nem csak a szabályos alak.
A Nyelvművelő kézikönyv[2] szintén említette a hanem és a de választhatóságát, ugyancsak zárójelbe téve az is-t: „Az ellentétesen hozzátoldó értelmű nemcsak …, hanem … (is) kötőszópár második tagját gyakran helyettesítik a deszócskával: nemcsak …, de … (is). […] A nemcsak kötőszót általában egybeírjuk, de a hasonló szerepű nem csupán …, hanem … szerkezet hatására némelykor előfordul különírva is. Ezt nem mindig tekintjük igazi helyesírási hibának. Pl.: Nem csak ígérte, (hanem) meg is tette. (Ez némileg más hangsúlyozással jár együtt.) Természetesen ilyenkor is jó az egybeírás, sőt ez a szokásosabb: Nemcsak ígérte, hanem…”
A helyesiras.mta.hu Helyes blogján[3] a következő tanácsot adták: „A szembeállítást kifejező kötőszói használatban a nemcsak egybeírandó, ha a hanem-mel vagy a de-vel együtt szerepel. A nem csak önmagában állva azonban, még ha kiegészíthető is a teljes formával, különírva szabályos. […] Az Osiris a következő további példákat hozza, amelyek némileg megkönnyítik az elkülönítést:
- Nemcsak érdekes, de értékes is.
- Nem csak gyerekeknek.
- Nemcsak szép, hanem okos is.”
És ha már Osiris, a Helyesírás című kiadvány a hagyományosan szervetlennek nevezett összetételek taglalása során maga is elismeri: „A legnagyobb bizonytalanság a nemcsak – nem csak használatában tapasztalható. Amennyiben a teljes kötőszói formát használjuk, mindig egybeírandó: nemcsak Géza, hanem Gizi is. Ha azonban önmagában áll, annak ellenére, hogy kiegészíthető a teljes kötőszói formával, a különírás a szabályos: nem csak haladóknak (ti. hanem kezdőknek is).”[4]
Érdekes, hogy a legtöbb példamondatban a nemcsak (vagy a de) és a hanem mellett az is ugyancsak megtalálható. A Magyar grammatika a mellérendelő szerkezetek között az alábbi mondatokat sorolja: „Nemcsak én kerestem őt, hanem ő is folyton telefonált.”; „Nemcsak Jóska énekelt egy dalt, hanem Pista is mondott egy verset, sőt János is szórakoztatta a vendégeket.”[5] A kiemeléseket az eredeti szövegből vettem át, és az előbbi mondat miatt, amely háromhelyűnek nevezi ezt a fajta zárt mellérendelő szerkezetet, valamint a nemcsak …, hanem … is forma ellentétesen hozzátoldó kapcsolatos viszonyban álló mellérendelésként való azonosítása alapján úgy tűnhet, hogy az is megléte döntő szerepű lehet a kérdésben. Tehát ha az utóbbi két kiadványt, a Helyesírást és a Magyar grammatikát lapozzuk fel, amelyek alapján az is-t akár a teljes kötőszói forma részének is vehetjük, akkor nemcsak vagy nem csak használata lenne helyes az alábbi mondatban? Izrael Istene nem( )csak a zsidóké, hanem minden nép ura. Továbbá mi a helyzet akkor, ha az is helyett semszerepel? Például: Nem( )csak a villanyt nem oltottad le, de a gázt sem zártad el. Vagy az is elképzelhető, hogy egy szerző hatásosabbnak érzi, ha két mondatra tagolódik az egyébként logikailag összetartozó gondolat: Nem( )csak sejtette. De most már bizonyos is volt benne.
A magyar nyelv értelmező szótára szerint a nemcsak „a mondat belsejében gyakran is, ill. sem kötőszóval” szerepel, igaz, a példamondatok nem egy irányba mutatnak: „Mondatrészek erősebb kiemelésében, az elsőnek említett előtt; a fokozó értelmű szembeállított mondatrész előtt rendsz. de, sőt, még szóval. […] Nem csak fejem, de szívem is. (Petőfi Sándor) […] A két szembeállított mondat közül a toldásszerű erősebb kiemelésével, fokozó értelemben, de, hanem, sőt, is, sem kötőszóval v. még[6] határozószóval kapcsolt utómondattal. […] Nemcsak jól megértette a leckét, még folyékonyan el is mondta. Nemcsak nem köszönt, de még a kalapját sem billentette meg.”[7]
Végül arra gondoltam, döntsön a kérdésben A magyar helyesírás szabályai (AkH.),[8] a legtöbbet emlegetett, helyesírással kapcsolatos kiadvány. Vegyük hát kézbe a ma érvényben lévő, 12. kiadását, és lapozzuk fel a szótári részét, amely azt írja: „nemcsak és nem csak”. Ezzel sajnos nem jutunk előrébb. Az akadémiai szabályzat online is elérhető,[9] itt böngészve a nem csak-ra nulla találatot kapunk, míg a nemcsak-ra ötöt. Nézzük ezeket az említéseket!
– „Az írás azonban mindig feltünteti mind a tő végi d-t, mind a -d személyragot, így tehát két d-t írunk nemcsak az add, fedd (el), szedd, szidd, tudd, védd stb. alakokban, hanem az áldd, hordd, kezdd, küldd, mondd, oldd stb. formákban is.” (62. pont)
– „Például a szárazföld nem azt jelenti, hogy ’nem nedves föld’, hanem hogy ’a Föld felszínének tengerrel, vízzel nem borított része’, a tízórait nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el; a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem tűzről pattant, hanem ’élénk, ügyes, talpraesett’.” (95. pont)
– „A fokozó jelentéstöbbletet hordozó összetételek tagjai nemcsak kétszer, hanem többször is ismétlődhetnek. Ilyenkor minden tag közé kötőjelet teszünk: csupa-csupa-csupa, nagyon-nagyon-nagyon.” (97. pont)
– „Mivel a szavakat a sor végén nemcsak a problémát okozó helyen lehet megszakítani, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni, például: pa-ragrafus vagy paragra-fus, Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo.” (231. pont)
– „Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani, nemcsak a problémát okozó helyen, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció, preklasz-szikus, Antark-tisz stb.” (237. pont)
Úgy tűnik tehát, hogy nincs egységes álláspont – persze ki lehet kerülni a kérdést szinonimák használatával, azaz az általam felvetett mondatok esetében: Izrael Istene nem kizárólag a zsidóké, hanem minden nép ura. Nem csupán a villanyt nem oltottad le, de a gázt sem zártad el. Nem pusztán sejtette. De most már bizonyos is volt benne.
Összegezve: a különírt nem csak esetében hangsúlyt emleget a Nyelvművelő kéziszótár, a teljes kötőszói forma hiányát az Osiris, az akadémiai szabályzat viszont látszólag nem foglal állást a kérdésben. Pedig mennyivel egyszerűbb dolga lenne mindenkinek, ha mindössze egy formát kellene használni, vagy ha mégsem, legalább jelentésbeli különbséggel magyarázható lenne az egybe- vagy különírás! Például a nemcsak hogy… formát így, egybeírva (és vessző nélkül) tartalmazza a Magyar helyesírási szótár,[10] amely fölötte ugyanazt írja, mint az AkH. („nemcsak és nem csak”, magyarázat nélkül). De a csak-ot partikulás összetételekben és szókapcsolatokban emlegető Osiris szerinti példákat tekintve is érzékelhető az írásmódok különbségének az oka: csakhamar (’nemsokára’) – csak hamar (’de rögtön’), csakhogy (’noha, végre’) – csak hogy (’csupán hogy’), csaknem (’majdnem’) – csak nem (’csupán nem’), csakúgy(’ugyanúgy’) – csak úgy (’csupán úgy’), majdcsak (’majdnem; remélhetőleg’) – majd csak (csupán később), mégiscsak(’mégis’) – mégis csak (’mégis csupán’) stb. Furcsamód a megint csak nem szerepel a felsorolás részeként; ezt egyelőre különírjuk, habár érzékelhető a mégiscsak – mégis csak párhoz hasonló jelentésváltozás: „bár azt mondta, nem látogat meg többször, megint csak (mégiscsak) eljött”, „legutóbb is három almát ígért, de megint csak kettőt hozott”. Véleményem szerint a megint csak egybeírása kevesebb kérdésre adna okot, mint a nemcsak-é.
Kótis Nikoletta
korrektor (Index), szövegíró (PEOPLE TEAM Alapítvány)
[1] Grétsy László – Kemény Gábor szerk.: Nyelvművelő kéziszótár. Budapest, 1996, Auktor Könyvkiadó, 409.
[2] Grétsy László – Kovalovszky Miklós főszerk.: Nyelvművelő kézikönyv. II. köt. Budapest, 1985, Akadémiai Kiadó, 265–266.
[3] Nem( )csak háziasszonyoknak… https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/nemcsak-haziasszony
[4] Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás. Budapest, 2006, Osiris Kiadó, 126–127.
[5] Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Piliscsév, 2017, Műszaki Könyvkiadó, 524–526. o.
[6] A szövegben eredetileg meg szerepelt még helyett, ami nyomdahibának tekinthető, ezért javítottuk.
[7] Bárczi Géza – Országh László szerk.: A magyar nyelv értelmező szótára. 1959–1962, Akadémiai Kiadó, https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/n-40903/nemcsak-411CE/.
[8] A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Budapest, 2015, Akadémiai Kiadó.
[9] https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12
[10] Tóth Etelka szerk.: Magyar helyesírási szótár. Budapest, 2017, Akadémiai Kiadó, 390. o.
