Szövegírót vagy korrektort keresel? Megtaláltad! Korrektúra Az idegen szavak helyesírásának tökéletlenségéről – Állásfoglalás a helyesírási szabályzat lenyomatainak érvényességéről

Az idegen szavak helyesírásának tökéletlenségéről – Állásfoglalás a helyesírási szabályzat lenyomatainak érvényességéről

Édes Anyanyelvünk

A következő cikkek az Édes Anyanyelvünk 2023. júliusi számának 21–23. oldalán jelentek meg – reflektált rájuk Ludányi Zsófia A helyesírási problémák kezelési stratégiái a nyelvi tanácsadásban c. tanulmányában (In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, XVI. évfolyam, 2. szám, pp. 29–46., 2023).

 

Az idegen szavak helyesírásának tökéletlenségéről

Az Édes Anyanyelvünk 2023. áprilisi számában megjelent cikkemben érintettem a helyesírási szójegyzékekhez köthető változtatásokat és javításokat – ebben azzal foglalkoztam, hogyan lehet eltérés A magyar helyesírás szabályai (a továbbiakban: AkH.)[1] azonos kiadásainak különböző lenyomatai között, a témát pedig elsősorban a dinó/dínó változat[2] szolgáltatta. Az általam vizsgált 2015-ös és 2019-es lenyomatok közül az utóbbiban a dinó alak található meg, a folyóirat szerkesztői mégis a hosszú í-s változatot szerepeltették a címlapon.[3] Nem véletlenül. A munkámból kifolyólag az éppen érvényben lévő szabályzat szerinti írásmódot kell használnom, hacsak a megrendelő másként nem dönt – egyszerű korrektorként pedig minden tiszteletem e lap főszerkesztőjéé és szerkesztőjéé, Keszler Borbáláé és Lengyel Kláráé, akik az AkH. 12. kiadásának szerkesztői voltak. Nem is szeretnék vitatkozni velük, már csak azért sem, mert tisztában vagyok azzal, hogy semmi sem állandó, és ahogy a nyelv változik, úgy a következő kiadások sem lesznek egyformák, nekem pedig nem az ítélkezés a dolgom, hanem a változások nyomon követése, kérdés esetén az eltérések megmagyarázása.

Hogy mi indokolta a dínó alak használatát egy nyelvművelő folyóiratban? Az, hogy szabályosnak tekinthető. Mint utólag kiderült, kalandos út vezetett a dínó írásmódig: a hosszú í-s változat a 2015-ben kiadott akadémiai szabályzatban tűnt fel, majd a 2017-es Magyar helyesírási szótárban[4] és az AkH. 2019-es lenyomatában már felülírta a dinó alak. A 2021-es lenyomatban ennek megfelelően a rövid i-s változat szerepelt már, aztán 2022-ben ismét dínóra váltottak a kiadvány összeállítói. Ennyi módosítás után mégis hogyan lehet eldönteni, hogy mi a helyes? Minden évben el kellene látogatnunk a könyvesboltba, és reménykednünk benne, hogy a fólia mögött a legfrissebb lenyomat lapul? Minek higgyünk hát?

Leginkább a józan eszünknek. Vegyük alapul azt a szabályt, ami alapján helyesírásunk igyekszik a kiejtett alakhoz igazodni. Ahogyan az AkH. 12. kiadása fogalmaz, „a latin betűs írású nyelvekből átvett, közkeletűvé vált köznyelvi és szaknyelvi idegen szavakat általában magyarosan írjuk, azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük” (203. pont), illetve „a nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk” (205. pont). A dinó/dínó a latin eredetű dinoszaurusz rövidítése, ami ugyan rövid magánhangzókat tartalmaz, a rövidülés azonban gyakran magával hozza a szó végi magánhangzók megnyúlását (lásd: kemó, kiló, teló), a kiejtést pedig megkönnyítheti, ha az első magánhangzó is megnyúlik (szintén rövidülés és hangzónyúlás történik például a Béni, Tádé, Tóni neveknél). Az akadémiai szabályzatban fel-, majd eltűnő, aztán visszatérő dínó írásmód tehát indokolható azzal a törekvéssel, ami szerint az íráskép a kiejtett alakhoz igazodik. Egyszóval az idegen szavak fonetikus átírására megvan a törekvés, azonban a szabályzatot forgatva úgy tűnik, még nincs egységesség. Az első eset, hogy egyes idegen eredetű szavak idegenszerűen és fonetikusan egyaránt írhatók. A legújabb AkH. megengedő álláspontot képvisel a cset/chat, a dzsessz/jazz, az ímél/e-mail, a pészméker/pacemaker, a szték/steak, a sztornó/storno, a sztrók/stroke vagy aspré/szpré/spray többféleképpen is szabályosnak mondható írásmódját tekintve (ahogyan a CD is lehet cédé, vagy a tv tévé), ezekben az esetekben v. jelzést használ a szótár, jelezve, hogy az alakváltozatok egyenlő értékűek. A csili/chili,csip/chip, csipsz/chips, fájl/file, grépfrút/grapefruit esetében a vagylagosság helyetti l. (lásd) jelöléssel mintha a fonetikusan írt változatot ajánlanák a szótár összeállítói (vagyis: „chili l. csili”, de a csili szónál már nincs utalás a chilire, vö. „chat v. cset” / „cset v. chat”).

A díva, a gírosz, a kapucsínó, a lídó (homokos part) és a sztriptíz kifejezések egyaránt hosszú í-vel, egyéb változatot nem javasolva találhatók meg az akadémiai szójegyzékben, de a fitnesz és a bifsztek leírása is próbál igazodni a kiejtéshez. Az ételnevek írásmódja az egyik legproblematikusabb pontja a helyesírásnak, gondoljunk például a barbecue, a croissant, a mousse vagy más, Veszelszki Ágnes által is említett példára[5] az Édes Anyanyelvünk 2023. februári számából. Bár utóbbi kifejezések az eredeti írásmód megtartása ellenére is kevesebb félreértésre adnak okot, mint például a szemnek idegennek ható gírosz, aminek fonetikus írásmódját egy, a családunkban mosolyogva emlegetett történet is indokolttá teszi: falusi származású rokonunknak Budapestre érkezve kedve támadt egy egzotikusnak tűnő étel elfogyasztására, ezért kért egy gyrost (így, gy-vel és s-sel kiejtve) az árustól. Nem hibáztatható vagy kinevethető emiatt, hiszen honnan tudta volna első olvasásra, hogy hogyan kell kimondani a görög eredetű jövevényszót?

A helyesírási szótárakba a nyelvhasználati igényeknek megfelelően kerülnek be új szavak, miközben a ma már nem használatos formák kikerülnek onnan. Hogy lassan ugyan, de az idegen szavak meghonosodásán kívül a meglévő szókészletünk helyesírásában is történhet változás, arra példa többek között az, hogy az AkH. 11., 1984-ben megjelent szójegyzékében még árboc és bura volt a szabályos forma, addig az AkH. 12. kiadásának első megjelenése, azaz 2015 óta árbóc és búra a helyes alak. Hasonló a helyzet a Vietnámmal is, amelynek rövid magánhangzós változata (Vietnam)évtizedeken át volt szabályosnak tekinthető. Habár az 1987-es Jó reggelt, Vietnam! című filmben a főszereplő Robin Williams magyar hangja, Bajor Imre már a szinkronkészítés idején (1989-ben – az Internetes Szinkron Adatbázis alapján) is hosszú, sőt megnyújtott á-val kiabálta az ázsiai ország nevét, az ékezetes írásmódra a 2017-es Magyar helyesírási szótárig kellett várni, és ezt követően az AkH. 2019-es lenyomatában ugyancsak Vietnám szerepelt az első (2015-ös) lenyomatban még Vietnamként jegyzett tulajdonnév helyett. Korábban a Sztalin/Sztálin írásmódja ingadozott, ahogy Büky László ír a Czigány Lóránt könyvéről szóló szemléjében: „Czigány kifejti, hogy ekkoriban [az 1950 körüli években – a szerző, K. N.] még Sztalin-t mondtak és írtak, később »a helyesírási konszenzus és a szolgálatkész Akadémia« a Sztálinalakot szentesítette… […] E kiejtésmód magyar nyelvbéli megfelelője a Sztálin. A kérdés másik oldala, hogy a magyar anyanyelvűek számára a Sztalin alakzat kellemetlenebb hangzású, mint a Sztálin, erre sem Balla, sem Czigány nem utal, csupán arra, hogy a helyesírás, az akadémiai kiszolgálta a kommunistákat (szállítván a helyesírási szabályzattal a kellemesebb hangzású szóalak írásképét). Egyébként szta- kezdetű szavunk alig van: sztalaktit, sztaniol. A második világháború előtti sajtóban (magyarban, európaiban) persze mindenütt a-val van a diktátor neve, a rádió (tévé nincs) az íráskép alapján mondja a nevet, nem úgy, mint a későbbi moszkoviták.”[6]

Ha már a/á változat: alig találkozunk olyan cikkel, amelyben a narcisztikus, narcizmus kifejezéseket a szabályosnak tekinthető rövid a-val írnák – és megfigyelésem szerint a nyelvhasználók kiejtésben és a kifejezés rövidítésében („nárci”) is a megnyúlt magánhangzót pártolják (megjegyzem, a Nárcisz utónév és a hasonló elnevezésű virág továbbra is á-val írva helyes). Az overall szót tekintve az AkH. egyelőre ragaszkodik az eredeti formához, holott nem hallottam még olyat, hogy valaki ne overálnak ejtette volna. A campus, a performance és a wellness (vö. fitnesz) esetében hasonló a helyzet, pedig ezeknek a magyar nyelvre átültetése szebb írásképet eredményezne, mint ha a couchette, a cowboy vagy a stewardess alakok átírásával próbálkoznánk – ezek egyelőre az eredeti formájukban írandók, ugyanis az AkH. 212. pontjának indoklása szerint „a latin betűs írású nyelvekből átvett, egyes (jórészt ritkábban használt) közszavakat kis kezdőbetűvel, de egyéb tekintetben a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint” írjuk.

A dinót/dínót pedig fogadjuk el olyannak, amilyen. Vagyis tegyük félre az összes lenyomat birtoklásának vágyát, és használjuk azt, amelyik szimpatikus – az AkH. 13. kiadásának megjelenéséig még kritika nélkül megtehetjük.

Kótis Nikoletta

korrektor (Index), szövegíró (PEOPLE TEAM Alapítvány)

 

Tisztelt Szerkesztőség!

Az Édes Anyanyelvünk áprilisi számát olvasva fogalmazódott meg bennem a kérdés, amelynek megválaszolásához kérem az Önök segítségét. Az elgondolkodtató cikk a dinó szó kapcsán azzal foglalkozik, hogy A magyar helyesírás szabályai lenyomatai között eltérés lehet, a hibákat, a tévesen írt szóalakokat a későbbi lenyomatokban korrigálják. Ezt megértem, és azt is, hogy nem fogadható el egyszerre az eltévesztett és a helyesen leírt szó is. Viszont gyakorló pedagógusként felmerül bennem az a kérdés, hogyan valósítható ez meg a gyakorlatban. Hiszen a közép- és az emelt szintű magyarérettségin is használhatják a diákok a szabályzatot, arra azonban nincs lehetőség, hogy az intézmény minden lenyomatot beszerezze. Mi a teendő akkor, ha a diák a szabályzatban hibásan szereplő szóalakot használja? Igazságos ilyenkor a pontlevonás? Hiszen tulajdonképpen nem a diák hibázik. A javítási útmutató pedig csak a kiadást jelöli ki. Mit tanácsolnak, mi ilyenkor a helyes eljárás?

Tisztelettel:

László Jenőné, középiskolai tanár

 

Állásfoglalás a helyesírási szabályzat lenyomatainak érvényességéről

Tisztelt László Jenőné, kedves Olvasónk!

Kótis Nikoletta remek cikke után fölösleges lenne hosszan magyarázni, miért pártolja szerkesztőségünk a dínó kiejtés szerinti írásmódját. Felfogásunk szerint a rövid -i-s írás indokolatlan, „visszalépés az időben”. A magyar helyesírás domináns elve a kiejtés szerinti írásmód. A dínó szót évtizedek óta hosszú magánhangzókkal ejtik a nyelvhasználók.

Szerkesztőink közül Keszler Borbála az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága elnökeként vezette A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás) első lenyomatának elkészítését. Lengyel Klára a szabályzat lektoraként vett részt a munkálatokban. A dínó szó második lenyomatában megváltoztatott dinó írásmódjával nem értünk egyet.

Ezen a ponton érdemes rátérni a középiskolai tanár kérdésének megválaszolására, tudniillik határozottan állást kell foglalnunk abban is, hogy a helyesírási szabályzat aktuális kiadásainak egyes lenyomatai érvényesek és párhuzamosan használhatók az új rendelkezésig, azaz az új kiadás létrejöttéig. „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint […] az új szabályzatban megfogalmazott elvek szerint indokolt tanítani már 2015. szeptember 1-től kezdve. A 12. kiadás változásait a szabályok alkalmazása és az egyes szavak és szókapcsolatok írása szintjén azonban csak fokozatosan szabad és lehet számonkérni. Az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig a 11. és a 12. kiadás szerinti helyesírást is el kell fogadni. Középszintű vagy az alatti értékeléskor 3 év a türelmi idő” (Keszler Borbála 2015: Megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása. Magyar Nyelvőr 139. évf. 3. sz., 268.). – Nem véletlenül idéztük hosszan Keszler Borbála cikkéből az iskolai használatra vonatkozó sorokat. A tájékoztató egyértelművé teszi, hogy iskolai használatban az adott kiadás mindegyik (vagy bármely) lenyomata érvényes. Természetesen nem várható el az iskoláktól (szülőktől, tanulóktól), hogy A magyar helyesírás szabályainak összes lenyomatát beszerezzék.

Érdekességképpen megjegyezzük, hogy 2015 szeptembere és 2017 májusa között összesen 13 lenyomat lehetett érvényben, hiszen ebben az időszakban a szabályzat 11. kiadása is használható volt még, csakhogy ennek összesen tizenkét lenyomata született 1984 óta.

A szabályzatok kiadásainak egyes lenyomatában kevés változtatást találhatunk. Közöttük még kevesebb a helyesírási szabály változtatása (többségük a szövegek nyomdahibáinak korrekciója). Az egyes lenyomatokban közzétett helyesírási változatokat egyszerűen alakváltozatoknak tekinthetjük (feltéve, hogy nem nyomdahibából adódó szóalakok). Kivételt jelentenek természetesen a tulajdonnevek (elsősorban intézménynevek), melyek változása a névviselők szándékát jelzik.

A nyomtatott vagy digitális kiadványok igényes korrektorai és szerkesztői, így például Kótis Nikoletta szerzőnk is, követik a helyesírási szabályok változásait. Természetesnek tartják azt, hogy az új lenyomatok új szabályai „felülírják”, vagyis érvénytelenítik az előző változatot. A vitatható változat felismerése különleges tehetséget feltételez. Kótis Nikoletta megtalálta a vitathatót. Igen, mi, az Édes Anyanyelvünk szerkesztői is biztosak vagyunk abban, hogy a dínó szó véglegesen visszanyeri hosszú magánhangzós alakját egy későbbi, új lenyomatban, hiszen az igazodik a magyar helyesírás alapvető elvéhez: a kiejtéshez.

Keszler Borbála és Lengyel Klára

az Édes Anyanyelvünk szerkesztői

 

[1] AkH. = A magyar helyesírás szabályai. 2015, 12. kiadás és 1984, 11. kiadás. Budapest. Akadémiai Kiadó.

[2] Kótis Nikoletta 2023: Dinó vagy dínó? Tévedhet-e a helyesírási szabályzat? Édes Anyanyelvünk. XLV. évf. 2. szám (2023. április): 25–26.

[3] Édes Anyanyelvünk. XLV. évf. 2. szám (2023. április): 1.

[4] Magyar helyesírási szótár. 2017. Budapest. Akadémiai Kiadó.

[5] Veszelszki Ágnes 2023: Gasztrohelyesírás. Milyen helyesírási kérdéseket vetnek fel az étel- és italnevek? Édes Anyanyelvünk. XLV. évf. 1. szám (2023. február): 16–18.

[6] Büky László 2000: Czigány Lóránt: Ahol állok, ahol megyek – Magyarországi tanulóéveim. Pannon Tükör. 5. évf. 4. sz. (2000. július–augusztus): 75–77.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kapcsolódó cikkek