„A szerzők körében a fiatalítás semmiképpen sem könnyű feladat. A nyelvi ismeretterjesztés nem tartozik a hivatalosan elismert területek közé. Gyakorlati szempontból a fiatal szerzők számára kevésbé vonzó a nemzetközileg is mérhető, illetve az így elismert teljesítményeket előtérbe toló világban egy háttérbe szorított, sokszor lenézett kutatási iránynak a művelése. Szerencsére mégsem kivételes jelenség, hogy fiatalok lépnek a szerzők sorába, változatos témákkal. A teljességre egyáltalán nem törekedve csupán néhány példát hozok erre. Kótis Nikoletta (2023) az idegen szavak helyesírásának tökéletlenségére mutat be elgondolkoztató eseteket. Blankó Miklós (2023b) a rádiós nyelvművelés történetét tekinti át. Horváth Zsófia (2024) egy érdekes, az internetes kommunikációban terjedő vonzathasználatra hívja fel a figyelmet.” (Horváth László: Gondolatok az Édes Anyanyelvünkről)
Megtisztelő, hogy helyet kaptam Horváth László rendhagyó szemléjében, amely az Édes Anyanyelvünk elmúlt éveit foglalja össze, illetve a nyelvi ismeretterjesztő, nyelvművelő jellegű írások jelentőségét hangsúlyozza. A cikk az Anyanyelv-pedagógia 2024/2. számában jelent meg, ide kattintva olvasható. A hivatkozott írásom itt található, az Édes Anyanyelvünk eddigi lapszámai pedig innen érhetők el.
