Az alábbi cikk az Édes Anyanyelvünk 2024. szeptemberi számának 11–12. oldalán jelent meg, de a sportnyelv iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom Horváth László cikkét is, amely a 9–10. oldalon olvasható.
A nemzeti bajnokság (NB) osztályai rövidítésének kérdése régóta foglalkoztat már, mert ebben nem teljesen értünk egyet a kollégákkal: nem csupán az újságírók és a korrektorok nincsenek egy véleményen, de egy szakmán belül, a korrektorok sem feltétlenül vannak ugyanazon az állásponton, hogy az NB I után kell-e pont, és ha igen a válasz, a toldalékos alakokkal hogyan kellene eljárnunk.
Nem árulok el titkot, ha már az elején tisztázom: alapesetben kell(ene), merthogy a kérdezett kifejezés az akadémiai helyesírási szabályzat (A magyar helyesírás szabályai, a továbbiakban: AkH.) és az Osiris Helyesírása (a továbbiakban: Osiris) alapján is ponttal a végén szabályos – egyszóval NB I. a helyes alak –, azonban ha ennyivel el lehetne intézni a kérdést, nem született volna meg ez a cikk. A Nemzeti Sport-os múlttal rendelkező szerzők ugyanis kvázi hagyományként hivatkoznak arra, hogy nem tesszük ki a pontot sem az NB I, sem a toldalékolt változatai esetében a szám végére, vagyis a hozzám kerülő szövegek többségében nem javítom ezeket: NB I, NB I-ben, NB I-es. Az indok ezenkívül az, hogy szóban nem sorszámmal mondjuk ki, hanem enbé egy-nek (vagy ahogy az Osiris írja: embé eggy-nek) ejtjük, tehát nem hangsúlyozzuk a sorszámnévi jelleget, jelen esetben az első osztályt – de beszélhetnénk akár az NB II-ről is. Erre szoktam azt felelni, hogy az AkH. 12. kiadásának 292. pontja alapján „az utcanevet követő házszám után is kitesszük a pontot, noha azt tőszámnévként ejtjük, például: a Tutaj u. 4.-ben (kiejtve [négyben]). De: a Tutaj u. 4/B-ben vagy 4/b-ben”. A szabályzat 294. pontja a nemzeti bajnokság rövidítését is említi, sajnos a toldalékos forma mellőzésével, ráadásul a kérdéses kifejezést a mondat végére helyezve, ezáltal természetesen ponttal lezárva – a helyzetet érdekessé teszi, hogy az akadémiai szabályzatot tartalmazó helyesiras.mta.hu portál ezt a mondatvégi pontot a mintázattól eltérően se nem kurziválja, se nem szedi félkövérrel: „A számok és betűk kapcsolatát többféleképpen szokás írni, például: B12-vitamin, 123456HA (okmányazonosító), M7-es autópálya, M2 metróvonal, H1N1 (vírus); ABC-123 (rendszám); TU–154, Apollo–11, Forma–1; 123456 KL (lakcímkártya száma), Yamaha XQ125; Kovács II. Béla; NB I.” (A kiemelések az említett portáltól származnak – K. N.)
Az Osiris 412. oldalán többek között a következők olvashatók a római számok használatáról: „Nem teljesen sorszámnévi értékkel szerepelnek a római számok ezekben a formákban: NB I., Kovács II. Béla, Vosztok–III., Pentium–II stb. Legtöbbször ilyenkor is ki kell tenni utánuk a pontot (bár vö. Pentium–II). A római számok utáni pont többnyire akkor marad el, ha a számot törtjel követi: IV/3-as körzet, NBI/B. Ezekben a példákban a római számokat általában nem lehet, illetve nem szokás arab számokkal helyettesíteni.” Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ugyanitt, az 1477. oldalon a példák között említett Vosztok–III. helyett Vosztok–6 címszót jegyeznek: arab számmal és pont nélkül.
A fentebbiekből látható, hogy a nemzetközi példák többségének a végén nem szerepel pont, a névnél (Kovács II. Béla) és – ha megnézzük a szójegyzéket, onnan világosan látszik, hogy – az NB I. után azonban igen. Több kollégával való rövidebb értekezés után akkor került hosszabban szóba a kérdés, amikor Kalcsics Ildikó olvasószerkesztővel leveleztem, mivel felvetődött benne a gólszerzés idejének leírása kapcsán, hogy a fokperces jelölésnél szükséges-e sorszámnévi pont a jel elé például a Juhász (5’) esetén. Ő – mással ellentétben – megtartaná a pontot a nemzeti bajnokságok osztályainak írott változatában, szerinte ugyanis az NB I. és (a Tutaj u. 4.-ben analógiájára) az NB I.-ben írásképpel az értelemtükröztetés elvének megfelelően megőrződne a sorszámnévi eredet, és a dátumok analógiájának említésekor megjegyezte, hogy ott sem mindig sorszámnévként ejtünk ki egy napot (vagyis március 15. kiejtve lehet március tizenöt is, hiszen beszédben gyakran egyszerűsítünk), valamint dátumtoldalékoláskor eltűnik a pont, és jelenleg a március 15-én, március 15-e, március 15-i stb. formák tekinthetők szabályosnak. Az NB I-es / NB I.-es kérdése nem szerepel a szabályzatban, ezt illetően az e-nyelv.hu egyik tanácsadója a ponttal ellátott formát javasolta a kérdezőnek, bár ez azért lehet vitatható, mert a dátumokhoz hasonlóan a melléknévképző helyettesítheti is a sorszámnévi pontot. Az analógiák keresésekor a kollégám eszébe jutott egy remek példa, amelynél az íráskép követi az egyszerűsített kiejtést: a bibliai versek kapcsán nem szokás pontot tenni a fejezetek és versek sorszámainak végére, többek között az 1Korinthus 2 vagy 1Kor 2 írásban említésekor sem – igaz, itt nem római számokat használunk, illetve a bibliai hivatkozásoké egy speciális rendszer.
Összegzésképpen: a magam részéről el tudom fogadni az NB I és az NB I. írásmódot is, és korrektorként igyekszem a megrendelő igényeihez, kéréseihez alkalmazkodni, ameddig indokolhatónak vélem. Mindenesetre örvendetes lenne állásfoglalást látni az akadémiai kiadványokban a nemzeti bajnokság toldalékolt alakjait illetően is. Helyesírási apróság ugyan – mint amilyenekkel általában foglalkozom a cikkeimben –, de nem elhanyagolható, mert ezek a csekélységek is részét képezik az írott nyelvünknek, és vagyunk néhányan, akik heti (vagy akár napi) szinten szembesülünk hasonló dilemmákkal.
Kótis Nikoletta
korrektor (Index), szövegíró (PEOPLE TEAM Alapítvány)
